Látnivalók

Nevezetességek

Nemesvámos, illetve Veszprémfajsz határában, Balácapusztán található a római villagazdaság ásatási és kiállítási területe és római kori halomsír

Nemesvámos külterületén található római villagazdaság, és halomsír felbecsülhetetlen római kori örökséget és leleteket őriz a modern kor számára. A Kr. után ll-lll. századi villagazdaságként szolgáló épületegyüttes és a helyszínen talált leletek kielemzése után régészek megállapították, hogy mintegy 30-40 fő-, és 100 melléképület létezése feltételezhető. Balácán álló múzeum, avagy villagazdaság megmaradt épületei értékes leletekkel, fűszer és gyógynövénykerttel, antik hatású napórával idézi a kor szellemét. A földbirtok központjától 600 méterre terül el a villagazdaságot az ókorban vezető család mauzóleuma, a helyiek által halomsírnak nevezett építmény. Már az 1900-as évek elején kezdődtek ásatások. A folyamatosan előkerülő leletek tanulmányozása során régészeti munkák láncreakciója indult el, a rekonstrukciók és a leletek feltárása mai napig zajlik. Az itt feltárt értékes leletek, és a római kori épületek Nemesvámos faluképéhez, és nevezetességeihez szorosan kapcsolódnak. A római kor örökségei nagy szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.

Betyárcsárda (Veszprémi út) - A ma Betyárcsárdaként ismert hely, Savanyú Jóska bakonyi betyár idejében élte fénykorát

A nemesvámosi Betyár csárda a XVIII. század végén épülhetett. Az épület eredetileg vámház volt. Valószínűleg Nemes­vámos is erről kapta a nevét. A csárda udvara lehetőséget ad a falu lakosainak a még megmaradt értékek bemutatására, helyi termékek árusítására, és hagyományőrzésre. A Bakony betyárjairól elhíresült csárda, még az új betyár nélküli világban is vonzza a magyar és külföldi látogatókat, ám virágkorát az utolsó bakonyi betyár Savanyú Józsi működése idején élte. A csárda kultúrtörténetéhez tartozik, hogy számos magyar filmet forgattak az épületben, többek között a Tenkes kapitányát, A koppányi aga testamentumát.

Református templom (Kossuth Lajos u.)

A barokk stílusú református templom 1740-ben épült. Később, 1790-ben kibővítették, ekkor építették meg a vaskos, erős, 27 m magas tornyot a templomhoz. A barokk stílusú templom belsejének szép stukkói, oszlopfői, szószékének faragásai az 1960-as években végzett nagyobb helyreállítás óta újra eredeti formájukban díszítik a reformátusok istentiszteletek helyszínét. A padok is XVIII. századi, barokk stílusú alkotások. A faluképhez szorosan hozzátartozó műemlék méltán lehet büszkesége nemcsak a református egyháznak, de az egész faluközösségnek.

Római katolikus templom (Szent Máté) (Kossuth u. 24.) - copf stílusban épült 1886-ban

A római katolikus templom a XIX. század elején épült. Védőszentje Szent Máté. A vámosiak a Vallásalap, Koppány József esztergomi érsek, gróf Zichy Domokos veszprémi püspök, a veszprémi káptalan és mások támogatásával 1846. év végéig újraépítették az 1841-ben pusztító tűzvészt követően. 2009- ben helyi védettség alá került. Mind építészetileg, mind a helyi katolikus vallási élet helyszíneként meghatározó emléke a településnek.

Székelykapu

2017. augusztus 3-án a nemesvámosi falunapokon avatták fel Tusnád (románul; Tusnad Sat) testvértelepüléstől ajándékba kapott míves székelykaput, amely a Nemesvámos-Tusnád testvértel- pülési kapcsolat szimbóluma. A székelykaput Tusnád ácsmesterei készítették el, ma a Nemesvámosi Önkormányzati Hivatal előtt díszeleg.

Tusnádon is, mint az erdélyi településeken általában, megvan a hagyománya a székelykapu faragásnak, ám egy kissé eltér a megszokottól. Tusnád és környéke vulkanikus kőzetekben gazdag, így a helyiek sokáig inkább kőből mint fából építkeztek. A községre jellemzők a mesterien faragott kőkapuk. Emellett természetesen a hagyományos, fából készült székelykapuk is előfordulnak Tusnádon. A hagyományostól eltérően azonban a székelykapuknak itt kő lábakat faragnak, amely tartósabbá teszi őket. A székelykapu készítés hagyományát Kovács Gábor fafaragó mester tartja fenn a községben. Ő készítette a Nemesvámoson álló székelykaput is, amelyen hagyományos tusnádi minták találhatók.

Emlékművek, emlékkeresztek

Nemesvámos értéktárába nem kerültek be a településen található emlékművek és sírok, de mégis fontosak a község számára, hiszen hőseink és elődeink tisztelete külön figyelmet kap a településen, és ehhez kapcsolódóan Nemesvámos minden évben a Hősök napján közösen emlékezik elesett hőseire.

Paál József és Paál Dénes 1848-as honvédtisztek sírjai

Az Amerikába kivándoroltak emlékkeresztje (Épült: 1907-ben)

I. Világháborús emlékmű (Kossuth Lajos utca)

II. Világháborús emlékmű (Fészek utca)

Kopjafa (állítva: 2007-ben)

Híres emberek

Községünkben született 1783-ban Somogyi Gedeon nyelvész (Emléktáblája a Kossuth L. u. 29. szám alatt található.)

Somogyi Gedeon nyelvész

(Nemesvámos, 1783 - Tótvázsony, 1821) magyar nyelvész, levéltáros, nyelvújító,

Somogyi Gedeon, a nemesvámosi lelkész fia a pápai református kollégiumban tanult, Veszprém megye levéltárnoka volt. A mérsékelt nyelvújítás híveként szembekerült Kazinczyval, 1813-ban átdolgozta, és Mondolat címen megjelentette Szentgyörgyi József debreceni orvos munkáját, A választ Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta meg 1814-ben Felelet a Mondolatra címen. Somogyi erre válaszul négy évvel később jelentette meg az Értekezés a magyar verselés módjáról és fordításokról című könyvét.