Értéktár

Pályázat

Nemesvámos Község Önkormányzata, a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett, "nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének és gondozására" című felhívására 2015. februárjában nyújtotta be pályázatát, melynek pozitív elbírálását követően önkormányzatunk 1.990.600 Forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetett.
A Nemesvámos kincsei - Új értékekkel és egy kiállítótérrel bővül a település című pályázatunk részeként javaslatgyűjtő fórumok, a települési értéktárba felvett értékekről fotódokumentációk, fotógalériák valósultak meg, Nemesvámos érték-térképének létrejötte mellett.
Pályázatunk lezárásaként és az elért eredmények bemutatásaként a Polgármesteri Hivatal nagytermében egy mini-kiállítás, továbbá a Vámosi Betyár Csárdában a települési értékeket bemutató kiállítótér is létrejöhetett.

A pályázat szerződésszáma;

1467-5/2015/NAKVI

Felhívás Települési Értéktár készítésére

Tájékoztatom Önöket, hogy Nemesvámos Önkormányzatának Képviselő-testülete a 1472013. (VI.10) számú határozatával Települési Értéktár létrehozásáról döntött.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (továbbiakban: törvény) alapján a települési értéktár létrehozásával és annak gondozásával kapcsolatos döntési jogosítvánnyal a képviselő-testület a Települési Értéktár Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) ruházta fel.
A Települési Értéktár Nemesvámos területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
Ezúton szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy milyen eljárás alapján kerülhet be egy nemzeti érték a települési értéktárba.

Javaslat értéktár felvételre

Települési Értéktárba felvett értékeink

Pap István

Pap István református lelkész Ságváron született 1790-ben, 1829-ben került Nemesvámosra, ahol élete végéig szolgált. Nagy tudású egyházi szakember volt. Közismert szerepe, amelyet a kor fontos egyházi vitájában töltött be, a keresztény vallásfelekezetek egyesüléséről. Vámoson egyike volt a legjobb lelkészeknek. Gondos, figyelmes, gyülekezetével, gazdaságával törődő ember volt. A vámosi egyház reformkorát élte az ő lelkészsége alatt. A tűzvész után helyrehozatta a templomot és a parókiát, majd az iskolát is rendbe tetette. Ő maga is a követendő családi élet mintáját szolgálta, feleségével példás életet élt, és hat gyermeküket nevelték. Takarékos volt, pénzéből jelentős könyvtárat hozott létre. Sokat írt és publikált. Kitűnő szónok volt. Vámos számára forrás értékű műve az 1841-es tűzvészt leíró és segélyt kérő munkája.
Munkáságát saját maga így foglalta össze. „…elmondhatom, hogy a korhelységet teljes életemben kerültem, meggondolva, hogy a munkára teremtettem; de a mások jó munkáit is használni sem szükségtelennek nem tartottam, sem nem szégyenlettem, mint amelyek által épültem s másokat is, mi fő célja a papi hivatalnak építhettem.”

Grillázstorta

Akik készítik Nemesvámoson: Farkas Gáborné, Szabóné Nagy Ágnes és Csőgör Lőrincné

A Grillázstortaként ismert édességet a nemesvámosi szájhagyomány pörkölttortának is nevezi. A név félrevezető lehet, hiszen elsőre mindenki egy pörköltből készített tortára  gondol. A „pörkölt” szó a technikát és nem az étel nevét rejti magában, így a torta a cukor és a mandula vagy dió együttes pörkölésével készül, majd annak megformálásával. A „pörkölt”tortakészítés mesterségét egyre kevesebben ismerik és végzik, a 19. század elején és a 20.- században is esküvők nélkülözhetetlen édességeihez tartozott. A pirított, pörkölt cukorból különböző formákat készítenek, mint pl. galambok, szív, harang, , majd cukros tojáshabbal egyedi motívumokat rajzolnak fel. Hozzávalók: cukor, mandula, tojásfehérje, Bármely méretben és alakzatban elkészíthető. De sajnos az olvadt cukor csak forrón formázható, amikor kihűl, már megdermed és könnyen törik, így gyorsan kell dolgozni vele. Az elkészítése nagy kézügyességet és sok időt igényel. 
Forrás: http://www.szeresdamagyart.hu/hungarikumok/nemesvamos/-porkolt-torta-

Vámosi csárda

Hol található?
Nemesvámos Tapolcai út mellett

A nemesvámosi Betyár csárda a XVIII. század végén épülhetett. Az épület homlokzatán lévő 1831-es évszám későbbi eredetű, amely már az első renoválás időpontját rögzíti. Az épület eredetileg vámház volt. Valószínűleg Nemesvámos is erről kapta a nevét. A Bakony betyárjairól elhíresült csárda, még az új betyár nélküli világban is vonzza a magyar és külföldi látogatókat, ám virágkorát az utolsó bakonyi betyár Savanyú Józsi működése idején élte. A csárda udvara lehetőséget ad a falu lakosainak a még megmaradt értékek bemutatására, helyi termékek árusítására, és hagyományőrzésre. A csárda kultúrtörténetéhez tartozik, hogy számos magyar filmet forgattak az épületben. Ilyen pl.: a Tenkes kapitánya, A koppányi aga testamentuma. Egyes legendák szerint Sylvester Stallone is járt a csárdában.

 Forrás: Veres-Hudi-Ács-Palágyi (1994) Nemesvámos története Veszprém, 326-328. Oldal
- http://www.szeresdamagyart.hu/hungarikumok/nemesvamos/betyar-csarda

Jani Károly Domonkos ciszterci rendi plébános betlehemes játéka

Mikor adják elő?
Karácsonykor dec 24. Szenteste

A betlehemes játékunk Jani Károly Domonkos ciszteri rendi, Nemesvámoson élt plébános nevéhez fűződik. A mai napig szép szokás, hogy 5-6 csapatnyi gyerek, beöltözve, végig járják szinte az összes házat, bemutatva betlehemes játékukat. Jani Károly Domonkos plébános már 1930-ban betlehemezett a gyerekekkel. 1960-ban Nemesvitáról költözött Nemesvámosra. A településen hagyományt teremtett a betlehemezéssel, azóta fiatalok megszakítás nélkül évről-évre járják a falut Szenteste.

Vámosi lencse

Vámos lakosságát lencséseknek nevezték, ugyanis a nemesvámosi talaj kitűnő volt lencsetermesztésre. „A Dél-Bakonyban, de a távolabbi tájakon is „vámosi lencsésekének nevezett népcsoport falujáról csúfoló mondás maradt fenn: „A vámosiak kétszer eszik meg a lencsét!" A vámosiak rögtön visszavágtak: „Harmadszor meg nektek adjuk!" illetve: „Harmadszor meg eladjuk a veszprémi vásáron!", s ugyancsak elterjedt variációban: „Kétszer megesszük, harmadszor meg eladjuk az uraknak!"
 „A vámosi lencse bőven termett, gyakran az elvetett mag 10-20-szorosát hozta“ 
“Nagy kereslete volt a vámosi lencsének vidékünkön. A Balaton-parti településekre, Alsóörsre, Almádiba kocsiszám vitték.“
“Gyakran  készítettek belőle kását, „törött lencsét, főztek rántott és tejjel habart levest is belőle, amihez tésztafélét ettek. Néhány évtizede nem ebédre, hanem inkább vacsorára készítették. A mezei munkából hazatérve gyors és tápláló étel volt. A lencsefőzeléket, a „sűrűlencsét" rántással sűrítették. Ritkán főzték, mert jobban szerették a törött lencsét. A lencseételek a böjti étrendet jellemezték Vámoson is, mint az ország egyéb területein és újév napján is került az asztalra lencseleves.“
Nemesvámoson a kedvező feltételeknek köszönhetően ma is kitűnő minőségi lencsét termesztenek.  Ünnepekkor, rendezvényeken a hagyományokat  tiszteletben tartva gyakran kerül az asztalra lencseétel.
Forrás: Nemesvámos néprajza: NYOLCADIK RÉSZ / Ács Anna  „JÁRTÁL-E MÁR VÁMOSON?"
-http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/nemesvamos/pages/n_09_8.htm
-Veress D. Csaba, Hudi József, Ács Anna, Palágyi Sylvia Nemesvámos Története 1994

Katolikus templom

Hol található?
Nemesvámos, Kossuth Lajos utca 25.

A római katolikus templom a 19. század elején épült. Védőszentje Szent Máté. A vámosiak a Vallásalap, Koppány József esztergomi érsek, gróf Zichy Domokos  veszprémi püspök, a veszprémi káptalan és mások támogatásával 1846. év végéig  újraépítették az 1841-ben pusztító tűzvészt követően. 2009-ben helyi védettség alá került. Mind építészetileg, mind a helyi katolikus vallási élet helyszíneként meghatározó emléke a településnek.

Református templom

Hol található?
Nemesvámos, Kossuth Lajos utca 29.

A barokk stílusú református templom 1740-ben épült. Később, 1790-ben kibővítették, ekkor építették meg a vaskos, erős, 27 m magas tornyot a templomhoz. A barokk stílusú templom belsejének szép stukkói, oszlopfői, szószékének faragásai az 1960-as években végzett nagyobb helyreállítás óta újra eredeti formájukban díszítik a reformátusok istentiszteletek helyszínét. A padok is XVIII. századi, barokk stílusú alkotások. A faluképhez szorosan hozzátartozó műemlék méltán lehet büszkesége nemcsak a református egyháznak, de az egész faluközösségnek.

Hetednapi Adventista Egyház nemesvámosi gyülekezete

Hol található?
8248 Nemesvámos, Fészek u. 2.

A közösség 1987-ben kezdte meg az új imaház építését teljes egészében „kaláka munkában”. Az épület átadására 1990. augusztus 18-án került sor. A közösségi ház több mint 300 ülőhelyével alkalmas különböző egyházi, kulturális és társadalmi rendezvények lebonyolítására mint pl.: kórustalálkozók, egészségnapok, szünidei gyermektáborok, fiatalok táboroztatása, jótékonysági hangversenyek, koncertek. Mind a helyi hetednapi adventista gyülekezetnek, mind a falu teljes közösségének érték az épület és az abban folyó közösségi élet.

Baláca: római kori villagazdaság és romkert

Hol található?
Nemesvámos-Baláca,8248 (Nemesvámos és Veszprémfajsz közötti úton)

Nemesvámos külterületén található római villagazdaság, és halomsír felbecsülhetetlen római kori örökséget és leleteket őriz a modern kor számára. A Kr. után II-III. századi villagazdaságként szolgáló épületegyüttes és a helyszínen talált leletek kielemzése után régészek megállapították, hogy mintegy 30-40 fő-, és 100 melléképület létezése feltételezhető. Az épületek falait különleges mozaikok (mint pl. gránátalmafa, fácánok, mediterrán növények) díszítették, melyeket régészek a Pompejiben talált képekhez hasonlítják. A villa területét fejlett gazdaság, szőlőművelés, és kertművelés jellemezte. A Balácán álló múzeum, avagy villagazdaság megmaradt épületei értékes leletekkel, fűszer és gyógynövénykerttel, antik hatású napórával idézi a kor szellemét, melyek minden évben tavasztól őszig látogathatók. A földbirtok központjától 600 méterre terül el a villagazdaságot az ókorban vezető család mauzóleuma, a helyiek által halomsírnak nevezett építmény. Helyi lakosok segítségével már az 1900-as évek elején kezdődtek ásatások. A folyamatosan előkerülő leletek tanulmányozása során régészeti munkák láncreakciója indult el. Balácán a rekonstrukciók, és a leletek feltárása mai napig zajlik. A Balácapusztán feltárt értékes leletek, és a római kori épületek Nemesvámos faluképéhez, és nevezetességeihez szorosan kapcsolódnak. A római kor örökségei, mint pl. a leletek, múzeum-villagazdaság, fennmaradt építmények vitathatatlanul nagy szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.

Forrás: Veress D. Csaba, Hudi József, Ács Anna, Palágyi Sylvia Nemesvámos Története 1994

Lencse- és Hurkafesztivál

Időpont: Minden év februárjában
Helyszín: Nemesvámos Sportcsarnok

2013-ban rendezték meg az első Lencse és Hurkafesztivált a településen. A minden év februárjában  megrendezésre kerülő téli fesztivál célja a hagyományok őrzése és Nemesvámos termelési kultúrájához szorosan kapcsolodó lencse valamint hurkaételek bemutatása. Nemesvámost a történelem folyamán gyakran hívták Lencseországnak, mivel kitűnő és páratlan lencsetermő vidék volt a környéken. Ennek a sajátosságnak köszönhető, hogy rengeteg helyi specialitás készült lencsételekből és hurkából.  Míg az ínyenvcebb látogatók megkostólhatják a tradicionális hurka és lencseételeket, addig a történelem kedvelők a településen összegyűjtött kiálított régi képeket tekinthetik meg. A fesztiválon  csapatok főzőversenyben mérhetik össze főzőtudományukat lencse, és hurka kategóriákban. A fesztivál kiemelt szerepet biztosít a helyi termelőknek, akik vásár formában ismertethetik meg a termékeket a helyi és idelátogató vendégekkel.

Székelykapu és az 1956-os szabadságharc emlékére készült kopjafa

Hol található?
Székelykapu: Nemesvámos Fészek utca 7. Önkormányzati Hivatal előtt
Kopjafa: Nemesvámos Kossuth Lajos utca és Fészek utca kereszteződésnél

Székelykapu: 2007 augusztus 3.-án a nemesvámosi falunapokon avatták fel Tusnád ( románul: Tusnad Sat) testvértelepüléstől ajándékba kapott míves székelykaput, amely Nemesvámos-Tusnád testvértelpülési kapcsolat szimbóluma.
A székelykaput Tusnád  ácsmesterei készítették el, ma a Nemesvámosi Önkormányzati Hivatal előtt díszeleg.
Kopjafa: A falu fő utcájának (Kossuth u.) és a Fészek utca sarkán helyezkedik el. Testvértelepülésünktől, Tusnádtól kapta Nemesvámos az emlékművet. A Polgármesteri Hivatal mellett álló Székelykapuval együtt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére készült. A falu megemlékezéseit – a koszorúzást és mécses gyújtást – is itt tartja minden évben.
Forrás:
- Községi Híradó 2007 augusztusi száma, 5. Oldal (Tusnádon jártunk cikk)
-http://www.szeresdamagyart.hu/hungarikumok/nemesvamos/also-kut-mellette-kopjafa

Peiba tökmagolaj és ízesített tökmagok (Pepó Papa termékek)

Hol található?
Nemesvámos, Muskátli u. 13.

A Peiba Kft. tögmagolajat és tökmagtermékeket készít szelektált, jó minőségű héjnélküli tökmagból. “A Magyarországon termesztett, héjnélküli tökmagokat szüretelés után megmossák, alacsony hőmérsékleten megszárítják, majd hűvös és sötét helyen tárolják. A sajtolás előkészítésekor a magokat még egyszer megtisztítják, majd az őrlés után vízzel és kevés sóval átgyúrják őket, és kevergetés mellett hozzálátnak a kíméletes melegítéshez. Ekkor a magban lévő fehérje összezsugorodik, feltárul az olaj, ami így nyeri jellegzetes ízét, illatát, színét. A folyamat présmestereik állandó ellenőrzése alatt zajlik, ők tudják megállapítani, mikor kerül ideális, sajtolható állapotba a massza.” A tökmag és más olajokon kívül egyediségnek számítanak még a településen az ízesített tökmagok, melyeket étcsokoládés, tejcsokoládés, fahéjas-csokis és a pikáns wasabis ízben forgalmaznak. A tökmagtermékek igazi kuriózumok a településen, melyek a Pepo Papa márkanevet kapták teremtőiktől.
Forrás: http://www.pepopapa.com/hu/tokmagolaj
    -PEIBA Termelő és Kereskedő Kft

Lencseszemek Asszonykör

Hol tartják próbáikat?
Hétfőnként, a Közösségi Házban .(Kossuth L. u. 43.)

A Lencseszemek Asszonykör 2006-ban alakult.  A tagok fontosnak tartják a hagyományok őrzését, ápolását. Ez a csoport elnevezésében is megmutatkozik, hisz utal arra, hogy Nemesvámos a lencsetermesztésről volt híres a környéken.A tánc szeretetének továbbadása mellett céljuk a hagyományok őrzése, ápolása valmint elsősorban helyi népszokások bemutatása és azok továbbadása. Ilyen az Asszonyfarsang, a Májusfa „kitáncolás”, az Arató ünnepség, a Miklósozás, Szüreti felvonulás. Fellépéseik elsősorban helyi rendezvényeken vannak, de gyakran kapnak felkérést a környező településektől is. A fellépéseken kívül az asszonyok minden rendezvényen, közösség építő céllal szervezett programon valamilyen módon aktívan részt vesznek.

Vitaflóra tápoldatok

Hol található?
Nemesvámos, Muskátli u. 17.

A Vitaflóra jól ismert márkanév, ami hosszú ideje a megbízható és kiváló minőséget jelenti a növénykedvelők számára, hiszen 1983 óta van a piacon. Jelentős felfutást eredményezett a gyártás Nemesvámosra telepítése 1992­ben. Az elméleti kutatás és a neves kertészekkel együtt végzett növénykísérletek azóta is töretlen folytatódnak, így a kezdeti hatféle termékből ma már 17 tagú tápoldat család lett. Ezzel a választékkal biztosítják, hogy az egyes növényfajok különböző tápanyagigénye minél jobban kielégíthető legyen. Készítményeiket a hazai kereskedelemben a nagy áruházak ép úgy forgalmazzák, mint a gazda vagy virágboltok. Jelentősnek nevezhető a szomszédos országokba irányuló kivitel is. Termékeik professzionális összetételük folytán kitűnően alkalmazhatók a mezőgazdasági kultúrákban is. Ezek a Vitaflóra Agro oldatok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.Technológiájukk lehetővé teszi a talajvizsgálatra alapozott egyedi összetételek gyártását is. A teljesség kedvéért a következő növényspecifikus tápoldatokat gyártják: Vitaflóra viragos növény, levél dísznövény, általános, palántanevelő, virágzás indító, rózsa, muskátli és balkon növények, pázsit, kaktusz, eper és zöldség, örökzöld, bonsai növények, csüngő növények, citrus, orchidea, leander és szőlő tápoldatok. 
Forrás: Vitaflóra Kft.

Borostyán Népdalkör

A Borostyán Népdalkör Nemesvámoson 1998-ban alakult önszerveződő csoportként a nyugdíjas klub tagjaiból. Először csak a község rendezvényein szerepeltek, majd beléptek az „ Életet az Éveknek „ Nyugdíjas Szövetségbe. Az ő általuk szervezett bemutatókon, versenyeken egyre több elismerést kaptak. Sok a felkérésük a megyében és a megyén kívül is. A Vámos előnevű települések között Vámosgyörkön a Virág János 1. és 2. Énekversenyen arany, a 3.-on bronz, a 4. és 5.-en ezüst minősítést szereztek. A Nemes előnevű települések találkozóján másodszor arattak sikert Edelstalban. Céljuk a népi hagyományok ápolása, a falu jó hírnevének öregbítése. Élvezik az együtt éneklés örömeit, amikor megfeledkezhetnek a mindennapok gondjairól és kiénekelhetik magukból fájdalmukat, örömüket. Művészeti vezetőjük: Venesz Zsuzsanna

Somogyi Gedeon nyelvész munkássága

A magyar nyelvújítás kiemelkedő alakja Somogyi Gedeon Nemesvámoson született, kinek munkássága nemcsak Nemesvámosnak értékes, hanem az egész magyar nemzetünknek. A nemesvámosi lelkész fia a pápai református kollégiumban tanult, majd Pozsonyban folytatott jogi tanulmányokat, azután pedig Pesten letette az ügyvédi vizsgát. Veszprém megye levéltárnoka volt. A mérsékelt nyelvújítás híveként szembekerült Kazinczyval, aki ellen 1813-ban átdolgozta, és Mondolat címen megjelentette Szentgyörgyi József debreceni orvos munkáját. A választ Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írta meg 1814-ben Felelet a Mondolatra címen. Somogyi erre válaszul négy évvel később jelentette meg az Értekezés a magyar verselés módjáról és fordításokról című könyvét.

Értékek Háza és Nemes Ízek Kemencés Udvara

Az „Értékek Háza és Nemes Ízek Kemencés Udvara” a településen az Értéktárba felvett értékek összességét mutatja be. Mindezek mellett az épület és a hozzá tartozó kemence, valamint tájház fontos közösségi színtérként funkcionál a településen. 2019-es megnyitása óta számos sikeres közösségi és kulturális rendezvény színhelye volt. A kulturális és építészeti sajátosságát reprezentáló épület büszkén őrzi, és szemlélteti a település értékeit, a faluban gondosan gyűjtött emlékeket, amely a felnövekő generációknak tudást, az idősebb generációkból nosztalgia érzését váltja ki.

Falusi disznóvágás

A disznóvágás hagyománya ahogy Magyarországon úgy Nemesvámoson is nagyon régi és erős kulturális gyökerekkel rendelkezik. A hagyományos disznóvágások általában november és február között zajlanak, amikor az időjárás hideg és száraz, és a hús jobban tárolható. A disznóvágások előkészületei már hosszabb idővel az esemény előtt elkezdődnek, és sok szertartás, hagyomány és gasztronómiai élvezet kapcsolódik hozzájuk. A vágás napja az egész család és a szomszédok számára különleges esemény, amely során mindenki összegyűlik, hogy segítsen az előkészületekben, az állat levágásában és feldolgozásában. A feldolgozott hús nagy része általában saját fogyasztásra kerül, és az ünnepek alkalmával kerül az asztalra. A disznóvágás hagyománya azonban nem csak az élelem előállítására szorítkozik, hanem számos szertartással és hagyománnyal is kapcsolódik. Például a disznóölés előtt számos szokás és babona kötődik az állathoz, amelyek közül a legismertebb a disznótor előtti böjt, amelynek célja az, hogy az állatot megtisztítsák az ételtől és előkészítsék a vágásra. Az ünnepnap folyamán gyakran megtartják a disznótoros lakomát, ahol a helyi ételek, italok és zenészek adnak hangulatot az eseménynek.

Nemesvámosi 1426. Csillagösvény Cserkészcsapat

Nemesvámosi 1426. Csillagösvény Cserkészcsapat 2009-ben alakult Nemesvámoson. A cserkészet önkéntes és politikamentes vallásos ifjúsági nevelőmozgalom, mely mindenki előtt nyitott, származási, faji, vagy vallási megkülönböztetés nélkül. A Nemesvámosi 1426. Csillagösvény Cserkészcsapat tagjai nem csak nemesvámosiak, hanem a környező (kis)településeken (Veszprémfajsz, Hidegkút, Tótvázsony, Nagyvázsony, Pécsely, Balatonszőlős, Dörgicse, Vászoly, Csopak), Balatonfüreden és Veszprémben élnek. A cserkészet alapvető célja az ifjúság testi, lelki és szellemi nevelése, hogy tagjai felnőtté válva a társadalom hasznos, cselekvőképes tagjai legyenek. Az ifjúsági mozgalomba való részvétel önkéntes, de szigorú szabályok szerint működik. Tagjainak száma jelenleg több, mint 90 személy. A cserkészcsapat parancsnoka a csapat alakulása óta Gere Dávid Márk atya.

Tündérkert

Egy gyermek születése mindig is fontos és fantasztikus esemény volt egy család, illetve egy közösség életében. Nemesvámos, évről évre egyre több fiatal családnak ad otthont, hiszen nagyszerű földrajzi elhelyezkedése mellett, számos nagy cég működik a településen, amely biztos munkahelyet biztosít a környéken élőknek. A magas születések számának, valamint az egyre nagyobb számban betelepülő fiatal családoknak köszönhetően született meg az az eszmeiség, miszerint a „Tündérkert” elnevezésű parkot megvalósítják a már meglévő szabadidő parkban. A képviselő testületi tagok azt szerették volna, hogy valami maradandó emlék maradjon a településen született gyermekek számára. A természettudatosság mindig fontos filozófiája a településnek, ezáltal az újszülöttek érkezésének emlékére facsemete ültetésének lehetőségét biztosította az önkormányzat a családok számára.

Pásztorlegeltetés

A pásztorlegeltetés, amely részben szemlélteti a magyarság hagyományait ritka turisztikai látvány egy településen. A pásztorkodást mint mesterséget nagyon kevesen választják felgyorsult világunkban. Nemesvámoson Dávid János még mindig űzi ezt a tevékenységet. Elmondása szerint családjában az 1800 évektől kezdve több generáción keresztül űzték e mesterséget. Tájegységenként is elmondható, hogy a juhászok, és pásztorok viseleteik, eszközeik, módszereik, szókincsük nagyban változik. A legeltetésnek nagy szerepe van az állatok táplálkozási szokásainak megőrzésében és ösztönzésében, mivel az állatok a természetes étkezési szokásaik szerint válogatják meg az elfogyasztott növényeket. A legeltetés a talaj minőségét is javítja, mivel az állatok visszahagyják az ürüléküket, amely tápanyagokat juttat a talajba, és elősegíti a talaj termékenységét. Magyarországon hosszú ideig a pásztorlegeltetés volt a legelterjedtebb állattenyésztési forma. A pásztorkodás hagyománya a magyar nép kultúrájának fontos része, mely a történelmi idők óta jelen van az országban.