Fenntartható település

Jövőképünk filozófiája

„A falu jövőjét maga a közösség alakítja. Sommás megjegyzés, de ez a lényeg. Bármilyen közeli és távoli terv készül, bármilyen szakterületre is terjedne ki a településrendezéstől a környezetvédelemig, csak az lesz, csak az lehet, amit a közösség megfogalmaz magának. A történelem már igen sokszor bebizonyította, hogy csak az a rendszer működik, amelyben a kisebb-nagyobb közösségek önmaguk döntenek sorsuk felől.”

Nemesvámos, mint fenntartható település lehetőséget biztosít lakosai számára az egészséges, környezettudatos és a természettel harmonikus, illetve biztonságos életvitelhez.

Nemesvámos fenntarthatóságát hosszú távon a helyi lakosok biztosítják, ahol az idősek és a gyarapodó fiatal korosztály összefogva a családjukban és a közösségi szinteken egyaránt környezettudatos magatartásformákat alkalmaznak. Felelősséget éreznek otthonuk, szomszédjaik, utcájuk és Nemesvámos iránt. Döntéseikben támogatják a közösség és a környezet megóvását.

A gazdaság meghatározó részét a helyi gazdasági szereplők és termelők adják, akik környezettudatos módon működnek, kihasználva a település adta természetföldrajzi, vállalati és turisztikai lehetőségeket, törekedve arra, hogy önfenntartó módon legyenek képesek működni.

Nemesvámos az Európai Unió zöld településeinek közösségéhez csatlakozva, akkreditált „Green City” településként, falusias jellegét megőrizve, formáló eleme a kistérségnek, a régiónak és a nemzetnek.

A Település vezetése elkötelezett, hogy a megfogalmazott vízió a lakossággal, a civil szerveződésekkel és szervezetekkel, gazdasági partnerekkel együttműködve 2027-re valósággá váljon.

A fenntartható település víziója több –egymástól különálló- szegmensen keresztül valósulhat meg (humán szféra, infrastrukturális változások, erőforrások kiaknázása és tudatformálás). A vízió horizontális megközelítésből fogalmazza meg az elérni kívánt állapotot Nemesvámoson, mint fenntartható településen. Ehhez azonban szükség van a település társadalmi és gazdasági szereplőire egyaránt (önkormányzat, civil szervezetek és szerveződések, lakosság, gazdasági szereplők). A koncepció valójában az ő viselkedésmódjukon és interakcióikon keresztül lehet valóság. Ezek a szereplők és szegmensek egymáshoz kapcsolódnak, kiegészítik egymást és több esetben indikátorként hatnak a fenntartható település kialakítása során. Az önkormányzat felelőssége, hogy megteremtse és biztosítsa a koncepció végrehajtásához szükséges alapokat és hátteret a településen.

Településünk SWOT analízise:

ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK
  • gazdasági szektor és ipari partnerek meghatározó jelenléte
  • földrajzi elhelyezkedés
  • Pannon Egyetem, mint regionális tudásközpont földrajzi közelsége
  • civil kezdeményezések nagyszámú jelenléte és magas aktivitása a településen
  • közoktatási intézmények jelenléte a településen
  • lakossági adóterhelés alacsony mértéke
  • infrastruktúra kiépítettsége
  • munkahelyek nagy száma (10 km-en belül)
  • három egyház jelenléte a településen
  • zöld területek nagy aránya a település közvetlen környezetében (erdők, mezők)
  • felszín alatti vizek, források jelenléte
  • térségben kulturális és történelmi örökségek (Baláca római kori villagazdaság)
  • kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kiépítettsége
  • vékony termőréteg
  • a lakossági önellátás alacsony mértéke
  • helyben előállított és feldolgozott élelmiszertermékek, szükséges infrastruktúra hiánya
  • energiafüggőség
  • közösségi igényeket nem megfelelő módon elégíti ki a közösségi hely
  • falusi turizmus infrastruktúrájának hiánya
  • az ökociklusok hiánya (pl.: állattartás → trágya → talajjavítás, biomassza erőmű, stb.)
LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK
  • Bakony és Balaton közelsége turisztikai vonzerő: ökoturizmus, lovasturizmus
  • pályázati források lehívása
  • szélenergia és napenergia hasznosítása
  • helyi gazdák bevonása az önellátás megteremtésére
  • kézműves feldolgozóipar
  • sportközpont létrehozása
  • multifunkcionális faluközpont létrehozása
  • helyi partnerekkel való együttműködés
  • közösségi aktivitás gyengülése
  • fenntartható magatartásformákat kevésbé fogadják el Magyarországon
  • szigorú Uniós szabályozás a földművelés és állattenyésztés terén
  • külföldi földfelvásárlás veszélye

Nemesvámos az erősségeken-gyengeségeken-lehetőségeken és veszélyeken alapuló fenntartható település elképzelését azonban nemcsak mint vízió tartja számon, hanem évről-évre kisebb-nagyobb lépésekkel, de közelít az áhított célhoz.

Kiinduló állapotMegvalósult állapot
Nemesvámoson több infrastrukturális fejlesztés elkezdődött, illetve tervezési stádiumban van.
A szabadidős park tervezetét a Green City – Zöldebb Városért Mozgalom akkreditált fejlesztésként jegyzi.
2017 szeptemberében átadásra került a Green City elvek alapján megtervezett szabadidőpark, mely kicsiknek és nagyoknak ad kulturált, fenntarthatóság szellemében fogant környezetben sportolási és kikapcsolódási lehetőséget
Nemesvámoson két iskola, egy családi napközi, valamint óvoda működik. Ezek az intézmények elnyerték a „Zöldóvoda” és „Ökoiskola” címet.
A településen több közintézmény és közösségi ingatlan működik, amelyeknek fenntartásáért az önkormányzat felel. Ezeknek az üzemeltetése komoly költségekkel jár az önkormányzat számára.
Az oktatási intézményeken keresztül hatékonyan elérhetőek a nemesvámosi családok, elsődleges közvetítői szerepkörük van a fenntartható település kommunikációjában.
Az oktatási intézmények működésükben magukban hordozzák a fenntarthatóság eszméit, ehhez az épületeken fejlesztéseket valósítottunk meg: energetikai megújításon esett át az iskola és az önkormányzat épülete, ugyanígy napelemek kerültek telepítésre a két épületre. De napelemes kandeláberek kerültek telepítésre több utcában is.
Civil szféra nagymértékű jelenléte és aktivitása a településen civil szervezetek és szerveződések által. A civil szféra aktívan kerül bevonásra a döntéshozatali mechanizmusba, folyamatos véleményező fórumokon keresztül. (Projektek ún. társadalmasítása)
Nemesvámoson adottak a mezőgazdasági termeléshez és állattartáshoz kapcsolódó infrastruktúrák. A helyi lakosok ösztönözve és segítve vannak, hogy háztáji gazdálkodást végezzenek, ezáltal erősítve a helyi lokális termékeket, valamint ezeknek a piacát.
Az önkormányzat a közfeladatok ellátásával –amennyiben lehetőség van rá – helyi vállalkozókat bíz meg, illetve helyi termelőket segítő infrastruktúrát (agrárlogisztikai bázis, és vásártér) épít, illetve a termékek értékesítését elősegítő rendezvényeket szervez (lencse és hurkafesztivál, Bakony Expó, stb.)
Nemesvámos lakossága egyes környezettudatos eljárásokat már hatékonyan alkalmaz otthonaikban (Pl.: komposztálás, esővíz gyűjtése). Az időszakos, kampányszerű fenntartható akciók helyett a folyamatos életvitelszerű fenntarthatóság a cél. A lakosok egyszerre végeznek környezetbarát eljárásokat a mindennapokban, amihez nagyrészt rendelkezésre áll az infrastrukturális háttér. A jövőben a mindennapi életben jelenlévő környezetterhelő megoldásokat felváltják a környezetbarát, újrahasznosítható eszközök.
Kiinduló állapotKözeljövőben megvalósuló állapot (2017-2019)
Nemesvámos közintézményei a közétkeztetést külső beszállító alkalmazásával oldják meg. A közétkeztetést helyi termelők által előállított termékek feldolgozásával oldják meg. Ehhez a településen szükséges feldolgozni a termékeket és előállítani az élelmiszereket:
Háztáji sertésprogram, mint országos kiemelt projekt és az ehhez kapcsolódó vágópont és csomagolóüzem és értékesítési pontok kialakításával a helyben előállított, jó minőségű ételek kerülnek forgalomba
Nemesvámosi lakosság nézetrendszerében alapvetően jelen van a környezettudatosság, azonban több esetben hiányosak az ismeretek. Az önkormányzat tudatformáló kampányok segítségével megadja azt az elméleti keretrendszert, amely által megfelelő módú és minőségű életvitelt folytathatnak a nemesvámosi lakosok. (KEHOP-5.4.1. pályázat keretében)
A település társadalmában és infrastruktúrájában m a családok és családi házak dominálnak. A fenntarthatóság technológiai háttere kapcsán az ingatlanok többsége jelenleg nem éri el a megfelelő állapotot. A lakossági ingatlanok lehető legnagyobb arányban alkalmazzák a fenntarthatósághoz kapcsolódó technológiákat.
„Zöld házak” program kialakítása a településen, ami ösztönző hatással bír a lakosságra.

Kiemelt fontossággal bír a tervezett fejlesztések, projektek társadalmasítása:

Ugyanúgy hangsúlyos a helyi termelők segítése rendezvényekkel, infrastruktúrával: